Bekötési rajz
Helyes bekötés
Egypólusú kapcsoló
A legegyszerűbb kapcsolás: az elosztótól a kapcsoló szerelvénydobozáig 3×1,5-ös kábel megy – fázis, nulla és védőföld –, a dobozból a lámpatestig pedig egy újabb 3×1,5-ös. Az elosztó felől érkező barna ér az L kapocsra kerül, a lámpatest felé menő barna a ↓ kimenetre, a két kábel kék és zöld-sárga ereit pedig a dobozban gyorskötőkkel kötjük össze, így ezek megszakítás nélkül futnak tovább a lámpatestig. A kék itt mindenhol nulla, semmit sem kell átjelölni. Mély, 60 mm-es szerelvénydobozt válasszon: a kapcsolóbetét mögé két gyorskötő kerül.
Mi történik
Lámpatest: nem világít
Feszültség alatt
Kábelek
| Honnan → hová | Erek × keresztmetszet |
|---|---|
| Elosztó → Ajtó | 3×1,5 mm²zöld-sárga, kék, barna |
| Ajtó → Lámpatest | 3×1,5 mm²zöld-sárga, kék, barna |
Bevásárlólista
- B10-es kismegszakító a világítási áramkörhözaz elosztóba, ha még nincs külön világítási áramkör1 db
- Egypólusú kapcsoló1 db
- Keret, 1-es1 db
- Mély szerelvénydoboz, 60 mm1 db
- Wago-típusú gyorskötő 2 vezetékhez2 db
- 3×1,5 mm²-es kábel — egy szakasz2 db
Hogyan működik a kapcsoló
A kapcsoló egy megszakítás a fázisvezetőben. A kismegszakítótól jövő fázis az L kapocsra érkezik, a kimenetről a lámpatesthez megy, a nulla és a védőföld pedig a billentyűt megkerülve, közvetlenül jut a lámpatesthez. Ezért kikapcsolt billentyűnél a foglalaton nincs feszültség. A hagyományos kapcsolónak és a kétvezetékes fényerő-szabályzónak nem kell nulla, a kapcsoló mögötti relének, a mozgásérzékelőnek és sok okoskapcsolónak viszont igen.
A csillárkapcsoló két kapcsoló egy házban, közös bemenettel: egy fázis, két kimenet, lámpacsoportonként egy. A fényerő-szabályzó a kapcsoló helyére kerül, és a „be – ki” helyett fokozatosan változtatja a fényerőt.
A kapcsok jelölése gyártónként eltér: a Legrandnál L és 1, az Egyesült Királyságban COM és L1, a német rajzokon L és nyíl, a Berkernél a közös kapocs piros jelölést kap. A fenti rajzon a kimenetet ↓ nyíl jelöli. A saját készülékénél nézze meg a házán lévő rajzot.
Miért a szerelvénydobozokon át
A sorozat minden kapcsolásában a kábel láncszerűen fut: az elosztótól a kapcsoló szerelvénydobozába, onnan a lámpatesthez, ha pedig több kapcsolási hely van, előbb dobozról dobozra. A nulla és a védőföld minden dobozon megszakítás nélkül halad át: a két kábel ereit gyorskötőkkel kötjük össze, a kapcsolóbetétre csak a fázis megy. Németországban gyakran így szerelik a vezetékezést.
A fő előny, hogy minden dobozban van nulla. Ha később okoskapcsolót, mozgásérzékelőt vagy nullát igénylő fényerő-szabályzót szeretne, semmit sem kell átalakítani. Kevesebb a kötés és a doboz: minden kötés a kapcsoló mögött és a lámpatestnél van, a kapcsoló mögöttiekhez pedig a betét kiszerelésével könnyen hozzáfér. Kábelből nagyjából ugyanannyi fogy, néha valamivel kevesebb.
Az ár a szűkös hely: mély, 60 mm-es szerelvénydoboz kell, hogy a betét mögé elférjenek a gyorskötők és az erek ráhagyása. Ha otthonában kötődobozos a vezetékezés, villamosan a kapcsolás ugyanaz, de a kapcsolóhoz más kábelek érkeznek, és a dobozban általában nincs nulla.
Kábelek és érszínek
Az érszíneket a HD 308 határozza meg: a fázis barna, fekete vagy szürke, a nulla kék, a zöld-sárga pedig kizárólag védőföld, soha nem fázis vagy nulla. A 3×1,5-ös kábelben zöld-sárga, kék és barna ér van, az 5×1,5-ösben mind az öt szín.
A szerelvénydobozokon átmenő kapcsolásokban a kék mindenhol nulla marad: az elosztótól a kapcsolóhoz fázis, nulla és védőföld érkezik, a lámpatesthez pedig a barnán a kapcsolt fázis, valamint a nulla és a védőföld megy. Átjelölésre nincs szükség. Ha a kék valahol mégis fázist vezet, például régi vezetékezésben, ahol a kapcsolónál nincs nulla, jelölje meg mindkét végén barna szigetelőszalaggal vagy szigetelőcsővel: az Egyesült Királyságban ez kötelező, más országokban bevett gyakorlat.
A védőföldet minden szerelvénydobozig elvezetjük, akkor is, ha a kapcsolóbetéten nincs rá kapocs: Németországban ezt a szabvány kifejezetten előírja. Zöld-sárga ér nélküli kábelt ne vezessen a kapcsolóhoz.
A világítás külön áramkör az elosztóban
A világítást külön áramkörre, saját kismegszakítóval kötjük, nem a dugaljkörről: ha a dugaljak kismegszakítója kiold, nem marad sötétben. 1,5 mm²-es kábelhez B10-es kismegszakítót tesznek: ez bármilyen fektetési módnál védi az ilyen kábelt, Spanyolországban pedig a világításhoz kifejezetten 10 A az előírás.
Németországban 1,5 mm²-re gyakran B16-ot tesznek. Ez csak ott megengedett, ahol a kábel a szabvány táblázata szerint legalább 16 A-t bír (falban védőcsőben vagy a fal felületén), és nem hőszigetelt falban.
Fényerő-szabályzó LED-ekhez: mit kell ellenőrizni
A fényerő-szabályzók felfutó éllel (RL) – tekercses transzformátorokhoz – vagy lefutó éllel (RC) – LED-ekhez és elektronikus transzformátorokhoz – működnek. LED-lámpákhoz RC módú vagy univerzális szabályzót válasszon, amely maga ismeri fel a terhelést. A lámpa legyen „dimmelhető” jelölésű: az uniós szabályok szerint a gyártónak a csomagoláson fel kell tüntetnie, ha a lámpa nem szabályozható, vagy nem minden szabályzóval működik.
A szabályzónak van minimális és maximális terhelése: ez a rá kötött összes lámpa teljesítményének összege. LED-eknél a minimum általában 2–4 W: egyetlen 3 W-os LED-gyertya vagy G9-es lámpa nem feltétlenül éri el, és kis fényerőn a lámpa vibrálni kezd. A LED-maximum sok típusnál lefutó élen kb. 100 W, felfutó élen kevesebb. Ha a szabályzók egymás mellett vannak, vagy a helyiségben 25 °C-nál melegebb van, a megengedett teljesítményt csökkenteni kell – a számok a használati útmutatóban vannak.
A kétvezetékes szabályzónak nem kell nulla, de egyes típusoknál kis terhelésnél ajánlott bekötni – a dobozban már ott van.
Bekötési rajzok
Egypólusú kapcsoló
A legegyszerűbb kapcsolás: az elosztótól a kapcsoló szerelvénydobozáig 3×1,5-ös kábel megy – fázis, nulla és védőföld –, a dobozból a lámpatestig pedig egy újabb 3×1,5-ös. Az elosztó felől érkező barna ér az L kapocsra kerül, a lámpatest felé menő barna a ↓ kimenetre, a két kábel kék és zöld-sárga ereit pedig a dobozban gyorskötőkkel kötjük össze, így ezek megszakítás nélkül futnak tovább a lámpatestig. A kék itt mindenhol nulla, semmit sem kell átjelölni. Mély, 60 mm-es szerelvénydobozt válasszon: a kapcsolóbetét mögé két gyorskötő kerül.
Csillárkapcsoló, csillár
Mindegyik billentyű a csillár egy-egy lámpacsoportját kapcsolja: a fázis a közös L kapocsra érkezik, a ↓1 és ↓2 kimenet a csoportokhoz megy. Az elosztótól a dobozig ugyanaz a 3×1,5-ös kábel fut, a dobozból a csillárig viszont 5×1,5-ös: a fekete az első csoport a ↓1-ről, a barna a második a ↓2-ről, a kék a nulla, a szürke tartalék marad. A csillárban a nullát az első csoportra kötjük, a másodikra pedig rövid átkötéssel visszük tovább. Hogy melyik fázisér melyik csoportot kapja, mindegy, csak a két végén egyezzen.
Fényerő-szabályzó
Ugyanúgy kötjük be, mint az egypólusú kapcsolót: ugyanaz a két 3×1,5-ös kábel, a fázis az L-re, a lámpához a ↓ kapocsról megy, a dobozban lévő nulla pedig jól jön, ha a szabályzónak szüksége van rá. LED-ekhez lefutó élű (RC) vagy univerzális szabályzót és „dimmelhető” jelölésű lámpákat válasszon. Az interaktív rajzon mozgassa a fényerőt: a grafikon megmutatja, hogy a szabályzó az egyes félhullámok mekkora részét engedi át a lámpához. Aztán cserélje a lámpákat és a módot: egyetlen 3 W-os LED-gyertya a minimális terhelés alatt van, és kis fényerőn vibrál, a nem dimmelhető LED mindig vibrál, 20 darab 7 W-os lámpa túlterheli a szabályzót (LED-eknél a határ kb. 100 W), a felfutó él (RL) pedig nem LED-ekhez való.
Gyakori hibák
Nulla a kapcsolón át
Az elosztóban összecserélték a kábel ereit: a barnát a nullára, a kéket a kismegszakítóra kötötték. A billentyű most a nullát szakítja meg, a fázis pedig a kék éren át, megszakítás nélkül jut át a dobozon egyenesen a lámpatestbe. A világítás a szokásos módon kapcsol be és ki, de a foglalat akkor is feszültség alatt marad, amikor a lámpa nem világít.
Miért nem szabad így
Ha kikapcsolt billentyűnél izzót cserél vagy leszereli a lámpatestet, könnyen áramütés érheti: az ember azt hiszi, ha nem ég a lámpa, nincs veszély. Feszültség alatt vannak a dobozban lévő kék erek is, amelyeket mindenki nullának tart. A kapcsoló mindig a fázist szakítja meg: az elosztó felől érkező barna ér a kismegszakítóra, a kék az N-sínre kerül. Ha régi vezetékezésnél a színek nem egyértelműek, keresse meg a fázist feszültségvizsgálóval, és jelölje meg.
Fázis a ↓1 kimeneten
Az elosztó felől jövő fázist nem a csillárkapcsoló közös L kapcsára, hanem a ↓1 kimenetre kötötték, az első csoport fekete erét pedig az L-re. Az első billentyű kapcsolja az első csoportot, a második önmagában semmit sem csinál: a második csoport csak akkor gyullad fel, ha az első is be van kapcsolva.
Miért nem szabad így
Veszély nincs, de a csillár nem úgy működik, ahogy kellene. A csillárkapcsolónak egy közös kapcsa és két kimenete van, ezeket a gyártók különbözőképpen jelölik: L és nyilak, a Berkernél pedig a közös kapocs piros jelölést kap. Keresse meg a közös kapcsot a készülékházon lévő rajz alapján, kösse rá a fázist, a ↓1 és ↓2 kimenetet pedig a csoportok ereihez.
A kapcsoló bekötése lépésről lépésre
Kapcsolja le a világítás kismegszakítóját
Az elosztóban kapcsolja le a világítási áramkör kismegszakítóját, ha pedig nem tudja, melyik az, a főkapcsolót. Szóljon a háztartás többi tagjának, hogy senki ne kapcsolja vissza.
Ellenőrizze a feszültségmentességet
Először egy biztosan működő dugaljon próbálja ki a feszültségvizsgálót vagy a műszert. Aztán mérje meg az összes eret a dobozban és a lámpatestnél: egymás között és mindegyiket a védőföldhöz képest.
Vezesse be a kábeleket a dobozba
A mély szerelvénydobozba két kábelt vezessen be: az elosztó felől (3×1,5) és a lámpatest felé (3×1,5, kétcsoportos csillárhoz 5×1,5). Csupaszolja le a köpenyt, hagyjon ráhagyást az ereken, és jelölje meg, melyik kábel honnan jön.
Kösse össze a nullát és a védőföldet
Az elosztó felől jövő kéket kösse össze gyorskötővel a lámpatest felé menő kékkel, a két kábel zöld-sárga ereit egy második gyorskötővel. Ezek nem mennek a kapcsolóra. Ha a betéten van védőföldkapocs, a zöld-sárgákhoz háromvezetékes gyorskötőt használjon, és a harmadik vezetékkel vigye a védőföldet a betétre. A gyorskötőkből ne álljon ki csupasz réz.
Kösse be a kapcsolót
Az elosztó felől jövő barnát a közös L kapocsra, a lámpatest felé menő barnát a ↓ kimenetre kösse. Csillárkapcsolónál a fázis az L-re, a csillár felé menő fekete a ↓1-re, a barna a ↓2-re kerül, a szürkét pedig szigetelje le, és hagyja tartaléknak. Helyezze el az ereket és a gyorskötőket a betét mögött, és rögzítse a betétet.
Kösse be a lámpatestet
A lámpatest L kapcsára a kapcsolótól jövő barna ér, az N-re a kék, a PE-re a zöld-sárga kerül. Kétcsoportos csillárnál az első csoportra a fekete, a másodikra a barna megy; ha a csoportoknak külön N kapcsuk van, kösse össze őket rövid átkötéssel.
Ellenőrizze a működést
Kapcsolja vissza a kismegszakítót, és kapcsolgassa a billentyűt. Aztán kapcsolja le a világítást, és feszültségvizsgálóval ellenőrizze a foglalat érintkezőjét: ott nem lehet fázis, különben a kapcsoló a nullát szakítja meg. Kétvezetékes fényerő-szabályzónál vagy megvilágított kapcsolónál a vizsgáló helyes bekötés mellett is halványan jelezhet: az elektronikájukon kis áram folyik át, ezért izzót mindig lekapcsolt kismegszakítónál cseréljen.
Biztonság, és ki végezheti a bekötést
Csak lekapcsolt kismegszakító mellett dolgozzon, miután feszültségvizsgálóval vagy műszerrel minden eret ellenőrzött, magát a vizsgálót pedig előtte egy biztosan működő dugaljon kipróbálta. Hogy ki végezheti az ilyen munkát, azt az Ön országának jogszabályai határozzák meg. Magyarországon villamos berendezésen csak megfelelő szakképesítésű személy dolgozhat, és a berendezést bekapcsolás előtt ellenőrizni kell. Németországban a vezetékezésen csak a hálózatüzemeltető nyilvántartásában szereplő villanyszerelő változtathat, Spanyolországban engedéllyel rendelkező szerelő, Lengyelországban SEP-képesítésű szakember. Az Egyesült Királyságban a kapcsoló cseréjét a Part P szerint nem kell bejelenteni, de a munkának meg kell felelnie a BS 7671-nek. Számos más országban a vezetékezésen csak villanyszerelő dolgozhat, ezért nézzen utána a helyi szabályoknak.
Gyakori kérdések
Milyen kábel kell a villanykapcsolóhoz?
Egypólusú kapcsolóhoz két 3×1,5 mm²-es, zöld-sárga eret is tartalmazó kábelszakasz: az elosztótól a kapcsoló szerelvénydobozáig és onnan a lámpatestig. Kétcsoportos csillárhoz a dobozból 5×1,5-ös kábel megy. A világítási áramkör 1,5 mm²-es kábelét B10-es kismegszakító védi.
Hova kell kötni a fázist a kapcsolón?
A közös kapocsra: L, COM, P, a Berkernél a piros jelölésűre. Egyszerű, megvilágítás nélküli egypólusú kapcsolónál villamosan mindegy, melyik kapocs a bemenet, de kényelmesebb a jelöléshez igazodni. Csillárkapcsolónál szigorúan a közös L-re, különben a második billentyű csak az elsővel együtt működik. A fényerő-szabályzót szigorúan az L és ↓ jelölés szerint kösse be.
Mi történik, ha a kapcsoló a nullát szakítja meg, nem a fázist?
A világítás a szokásos módon kapcsol be és ki, de kikapcsolt billentyűnél a foglalat feszültség alatt marad. Ezt csak feszültségvizsgálóval lehet észrevenni, és izzó- vagy lámpatestcserénél veszélyes. A kapcsoló mindig a fázist szakítja meg.
Miért vibrál a LED-lámpa fényerő-szabályzóval?
Leggyakrabban három ok egyike miatt: a szabályzónak nincs lefutó élű (RC) módja, a lámpa nincs dimmelhetőként jelölve, vagy a lámpák összteljesítménye a szabályzó minimális terhelése alatt van – LED-eknél ez általában 2–4 W, egyetlen kis gyertyalámpa kevés lehet. Ellenőrizze mindhármat a csomagoláson és az útmutatóban.