Amit magad is elvégezhetsz
A szekrény megtervezése a te dolgod. Az alkatrészek megvásárlása a te dolgod. A készülékek sínre szerelése és a munkapadon való bekötése a legtöbb helyen szintén a te dolgod.
A szekrény bekötése a bejövő betáplálásra viszont a legtöbb esetben nem az. Európa nagy részén a végleges bekötés és a felülvizsgálat villanyszerelő szakembernek van fenntartva, és több országban a feszültség alá helyezés előtt a szerelést felül kell vizsgáltatni és igazoltatni kell. A szabályok országonként, néha régiónként is eltérnek, ezért ezt nézd meg, mielőtt a munkát megtervezed — ne akkor, amikor már megvetted a megszakítókat.
Ez az útmutató odáig vezet el, hogy egy szakszerűen megtervezett és rendesen összeszerelt szekrény készen álljon arra, hogy a szakember ellenőrizze, bekösse és igazolja. Ez valódi idő- és pénzmegtakarítás, és itt ér véget becsületesen a barkácsolás.
1. lépés. Jegyezd fel, amit már tudsz
Négy adat dönti el szinte mindazt, ami ezután következik, és mind a négy leolvasható a meglévő szekrényedről vagy a szolgáltatói szerződésedből:
- A főkapcsoló névleges árama. A legfelső megszakító, valami ilyesmi jelöléssel: C40 vagy B25. A szám az amperben mért érték.
- Hány vezeték jön be. Két vagy három vezeték egyfázisú betáplálást jelent, négy vagy öt háromfázisút.
- A földelési rendszer. Van-e külön védővezető, és milyen a betáplálásod — lásd földelési rendszerek.
- A nagyfogyasztóid. Elektromos tűzhely, vízmelegítő, mosógép, mosogatógép, klíma, autótöltő. A hozzávetőleges teljesítmény is elég.
Ha egy adat villanyszerelő nélkül nem tudható meg biztosan, ne találgasd. Tervezz azzal, amit tudsz, és a többit jelöld meg neki kérdésként.
2. lépés. Oszd fel az otthont áramkörökre
Az áramkör azoknak a pontoknak a csoportja, amelyek egy megszakítón osztoznak. A világítás és a dugaljak soha nem osztoznak egy megszakítón, hogy egy kioldott dugaljkör ne hagyjon sötétben; minden helyiség igényét külön számoljuk; a nagyfogyasztók pedig saját kört kapnak.
Hogy hány pont tartozhat egy körre, azt az áramkörökre bontás írja le, a mindig dedikált kört igénylő készülékek listáját pedig a dedikált áramkörök cikk adja. Az egyidejűségi tényezővel korrigált és a főkapcsolóhoz mért összteljesítményt a teljesítményszámítás magyarázza el.
Ezt a lépést a generátor elvégzi helyetted: válaszolj a kérdésekre, ő pedig elkészíti az áramkörlistát, a készülékválasztást és az elrendezést, amit aztán szerkeszthetsz.
3. lépés. Válaszd ki a védelmet
Minden áramkörnek kell túlterhelés és rövidzárlat elleni védelem — ez a kismegszakító, és a betűjele ugyanolyan fontos, mint a száma (kioldási karakterisztikák). A megszakítót mindig a vezetékhez választjuk, soha nem fordítva (vezetékkeresztmetszetek).
Az áramütés elleni védelem külön feladat, ezt az RCD végzi (mi az RCD). A vizes helyiségekhez 30 mA kell (miért 30 mA), az elektronikás modern készülékekhez a megfelelő típus (RCD-típusok), az pedig, hogy egy áramkör közös RCD-n osztozik-e, vagy saját kombinált készüléket kap, az RCD vagy RCBO cikkben tárgyalt mérlegelés kérdése.
Két további készülék a lakóhelyedtől függ: túlfeszültség-védő, ha légvezetékes a betáplálásod vagy gyakoriak a viharok (túlfeszültség-védelem), és feszültségfigyelő relé, ha a hálózat instabil (feszültségfigyelő relék).
4. lépés. Méretezd a szekrényt
Add össze, hány modulhelyet foglalnak a készülékeid, majd hagyj rá tartalékot. Egy szekrény, amelyben nincs szabad hely, olyan szekrény, amelyet ki kell majd cserélned, amint bármi változik — egy autótöltő, egy kerti kör, egy új áramkör a műhelyhez. Húsz-harminc százalék szabad hely az ökölszabály (miért kell tartalék), a szekrényházat pedig a szekrény kiválasztása cikk mutatja be.
5. lépés. Vedd meg az alkatrészeket
A szekrény nem csak megszakítókból áll. Ott a szekrényház, a DIN-sínek, a fázisokat a soron végig elosztó gyűjtősínek és fésűs sínek, az N és PE sínek, a szekrényen belüli vezeték, a feliratok és a tömszelencék. Ha egy is hiányzik, a szerelés félúton leáll.
A bevásárlólista olvasása elmagyarázza a generált lista minden sorát, és hogy márkacserénél mire figyelj — a fésűs sín osztása és a kapocsméret az, ahol a helyettesítés leggyakrabban félrecsúszik.
6. lépés. Szereld össze a helyes sorrendben
A szekrényt úgy szereld össze, hogy semmi ne legyen a betáplálásra kötve — munkapadon, vagy a bejövő kábelt szakaszolva és feszültségmentességét bizonyítva (biztonságos munka).
A bevált sorrend: szereld fel a szekrényházat, illeszd be a síneket, helyezd el először a bemeneti készülékeket, majd minden RCD-szekciót balról jobbra, vágd és illeszd a fésűs síneket, kösd be a kimenő kábeleket, végül kösd be a nullavezetőket — minden nullavezető a saját RCD-szekciójának sínjére tér vissza, ez a leggyakoribb hiba (hogyan van bekötve egy szekrény belülről). Mielőtt lezárnád, mindent jelölj fel.
A generátor PDF-je ezt a te szekrényedből generált, számozott lépésekként adja, nem általános tanácsként (hogyan olvasd a szekrénytervedet).
7. lépés. Add át felülvizsgálatra és bekötésre
A villanyszerelő ellenőrzi, amit építettél, ráköti a betáplálásra, és igazolja: folytonosság, szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, RCD kioldási idők. Ezekhez műszer kell, és a legtöbb országban jogosultság is.
Add oda neki az exportált PDF-et. Egy terv, amely tartalmazza az áramkörlistát, a készülékjegyzéket és az egyvonalas rajzot, a beszélgetést „mit csináltál itt” kérdésből felülvizsgálattá alakítja, ami gyorsabb és olcsóbb. Ami teljesen kívül esik az alkalmazás hatókörén — és mindig szakembert igényel —, azt a mikor hívj villanyszerelőt cikk sorolja fel.